Orosz András blogja
A magyar beadandóim, házi dolgozataim és egyéb dolgok tárhelye.
2016. március 4., péntek
2015. május 26., kedd
Ady Endre ŐRIZEM A SZEMED
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
A vers keletkezése:
A vers 1916 januárjában írta Ady Endre. A dátumból is
látszik, hogy ekkor éppen zajlik az I. Világháború, amelyet Ady ellenzett. A
vers A halottak élén című kötetében jelent meg.
1916 elején Ady és Csinszka az erdélyi Csucsa
kastélyban éltek. A román fenyegetés abban az időben nagy veszélyt jelentett az
azon a területen élőknek.
A vers műfaja:
Műfaja egyfajta elégikus dal. Az elégia a fájdalmat,
csalódást, gyászt megéneklő költemény. A költő személyes érzelmeit, gyászát,
fájdalmát kifejező dal.
A vers témája:
Ady retteg a háborútól, a világ pusztulásától, a saját
betegségétől, a haláltól. A költő ezen időszakában Csinszka volt az egyetlen
támasza, vigasza. Ketten közösen vészelték túl ezt a több szempontból is
válságos időszakot. A versben Ady megnyugvást lel a küzdelmekkel teli élet
után. A magát öregnek érző férfi támaszért, vigaszért fordul a fiatal, életerős
Csinszkához. Ez a hazatérés verse.
Vershelyzet és címértelmezés:
Ady és Csinszka a földet érő egyik legnagyobb és legvéresebb háború az I.
Világháburú kellős közepén az erdélyi Csucsa kastélyban éltek. Itt egymás vigaszai
és támaszai voltak. A kézfogás a testi kapcsolat kifejezése a szem pedig a
léleké. A szem tükrözi (mint rengeteg magyar közmondás és szólás is tartja) azt
az erőt ami Ady-nak erőt ad a nehéz időkben, Csinszka lelkierejét. Az „őrizem a szemed” maga az
elmondott folyamat.Nietzsche szöveg
Ezen Nietzsche-i mű elsősorban a megbocsájtásról szól. Másodsorban
a szenvedőkön való segítésről. A szöveg szerint nem szabad megbocsájtani, mert
aki maga ellen elkövette csak az tud magának. Mi helyette nem. Másik hasonló
véleménye, hasonló okok miatt, a szenvedőknek sem kéne segíteni. Álláspontja
szerint az illető becsületébe gázolunk.
Ezeket hozza fel példának, amiért az ember nem tud örülni vagy csak keveset és
ezt tartja az emberiség legnagyobb hibájának is. Nietzsche szerint a másik
személy bántása, bármilyen formában is megérthető. Szerinte ez által vezet az
út az igazi nagyság eléréséhez.
2014. március 27., csütörtök
Bánk bán portfólió
2/A Bánk bán ügyvédjének a szerepében írjon védőbeszédet/ vagy a magyarok sérelemit összegezze egy vádbeszédben!
Tisztelt
Bíróság, tisztel Bíró úr.
Védencem Bánk Bán országunk egyik
legfontosabb személye, azaz a nádorunk védelmében szeretnék felszólalni.
Szerintem nem kell tisztáznom védencemet ért vádakat, de a félreértések elkerülése végett most felvázolnám nagy vonalakban. Nagy királyunk II. András rangjához fűződő kötelezettségeinek eleget tevén elutazott egy csata vezetésére az ország határain túlra. Urunk felesége a merániai Gertrudis itthon maradt a királyi vár erős védelmében szolgálóival és az udvar lakóival. A királyné nagy mulatozást rendezett a várban, amit védencem is megneszelt. Eközben az ország vidékein pusztít az éhínség a parasztok köreiben, és eközben a királyi várban mulatoznak. Emellett a merániai személyek töltik be a fontosabb hivatali posztokat az ország vezetésében és közigazgatásában, háttérbe szorítva ezzel a magyar nemességet, és magyar lakosokat. Úgy, hogy a sértett több ponton is támadta bizonyos értelemben szeretett országunkat, amit Nádori címénél fogva védencem meg is próbált vitatni a sértettel. Mindezek mellet Gertrudis királynő buzdította öccsét, Ottót, hogy védencem feleségét Melindát csábítsa el ezzel újabb kést döfvén Bánk Bán szívébe.
Egy szó, mint száz védencemet több ponton is támadás érte a sértett szempontjából. Nádori kötelezettségeinek eleget tévén Bánk Bán elment ezt a kérdést megvitatni Gertrudis királynéval. A szóváltás közepette Gertrudis az ellene felsorakoztatott vádak következtében nem látott jobb kiutat, mint az erőszakot. Védencem puszta önvédelmet használt, amikor is a királyné nekitámadt egy fegyvernek látszó tárgyal. Így inkább nevezném önvédelemnek, vagy balesetnek, mivel védencemben nem volt meg a gyilkolás és vérontás szándéka az őt ért sérelmek után sem.
Ha ezek után a tisztelt bíróság még mindig bűnösnek találná védencemet, akkor enyhítő körülménynek felhoznék egy megingathatatlan és többek által alátámasztott tényt. Ez pedig az, hogy a magyar összeesküvésben nem vett részt. Azaz a trónfosztásban sem vett részt, sőt ezt hevesen ellenezte is, amit kifejtett Petur bánnak is.
Összefoglalva: én kitartok védencem ártatlansága mellet és önvédelemre hivatkoznék a felsorakoztatott vádakkal szemben.
Szerintem nem kell tisztáznom védencemet ért vádakat, de a félreértések elkerülése végett most felvázolnám nagy vonalakban. Nagy királyunk II. András rangjához fűződő kötelezettségeinek eleget tevén elutazott egy csata vezetésére az ország határain túlra. Urunk felesége a merániai Gertrudis itthon maradt a királyi vár erős védelmében szolgálóival és az udvar lakóival. A királyné nagy mulatozást rendezett a várban, amit védencem is megneszelt. Eközben az ország vidékein pusztít az éhínség a parasztok köreiben, és eközben a királyi várban mulatoznak. Emellett a merániai személyek töltik be a fontosabb hivatali posztokat az ország vezetésében és közigazgatásában, háttérbe szorítva ezzel a magyar nemességet, és magyar lakosokat. Úgy, hogy a sértett több ponton is támadta bizonyos értelemben szeretett országunkat, amit Nádori címénél fogva védencem meg is próbált vitatni a sértettel. Mindezek mellet Gertrudis királynő buzdította öccsét, Ottót, hogy védencem feleségét Melindát csábítsa el ezzel újabb kést döfvén Bánk Bán szívébe.
Egy szó, mint száz védencemet több ponton is támadás érte a sértett szempontjából. Nádori kötelezettségeinek eleget tévén Bánk Bán elment ezt a kérdést megvitatni Gertrudis királynéval. A szóváltás közepette Gertrudis az ellene felsorakoztatott vádak következtében nem látott jobb kiutat, mint az erőszakot. Védencem puszta önvédelmet használt, amikor is a királyné nekitámadt egy fegyvernek látszó tárgyal. Így inkább nevezném önvédelemnek, vagy balesetnek, mivel védencemben nem volt meg a gyilkolás és vérontás szándéka az őt ért sérelmek után sem.
Ha ezek után a tisztelt bíróság még mindig bűnösnek találná védencemet, akkor enyhítő körülménynek felhoznék egy megingathatatlan és többek által alátámasztott tényt. Ez pedig az, hogy a magyar összeesküvésben nem vett részt. Azaz a trónfosztásban sem vett részt, sőt ezt hevesen ellenezte is, amit kifejtett Petur bánnak is.
Összefoglalva: én kitartok védencem ártatlansága mellet és önvédelemre hivatkoznék a felsorakoztatott vádakkal szemben.
2014. március 17., hétfő
Magyar Romantika Portfólió 1/A
1) Az alábbi festmények közül melyik NEM Madarász Viktor
műve?
►Zrínyi Ilona Munkács várában
►Egri nők
►Hunyadi László siratása
►Zrínyi és Frangepán a Bécsújhelyi börtönben
►Zrínyi Ilona Munkács várában
►Egri nők
►Hunyadi László siratása
►Zrínyi és Frangepán a Bécsújhelyi börtönben
2) Melyik művész művei közé tartozik az Egri nők és a
Honfoglalás c. mű?
►Wagner Sándor
►Madarász Viktor
►Than Mór
►Székely Bertalan
►Wagner Sándor
►Madarász Viktor
►Than Mór
►Székely Bertalan
3) Milyen díjat kapott Madarász Viktor a Hunyadi László
siratása c. művéért?
►Wolf-díj
►Wolf-díj
►Oscar-díj
►Salon-aranyérem
►Magyar Corvin-lánc
4) Wagner Sándor Dugovics Titusz c. műve melyik várban
játszódik?
►Nándorfehérvár
►Nándorfehérvár
►Egri vár
►Mohács vára
►Budai vár
5) Fejezze be Székely Bertalan egyik híres művének a címét!
II. Lajos…
►az éléskamrában
►az éléskamrában
►megtalálása a csele patakban
►siratása
►megkoronázása
6) Munkácsy Honfoglalás c. művén mivel tűnik ki Árpád Vezér?
►Véres kard
►Véres kard
►Szent Korona
►Páncélzat
►fehér ló
7-8) Ki festette az alábbi képet és mi a címe?
►Wagner Sándor
►Madarász Viktor
►Székely Bertalan
►Munkácsy Mihály
◄Zrínyi és Frangepán a Bécsújhelyi börtönben
◄Dugovics Titusz
◄Zrínyi Ilona Munkács várában
◄Egri nők
9) Melyik híres magyart történelmi
személy látható Than Mór festményén?
►Vörösmarty Mihály
►Petőfi Sándor
►Arany János
►Gróf Széchenyi István
►Petőfi Sándor
►Arany János
►Gróf Széchenyi István
10) Ki festette meg az egyik legnagyobb zeneszerzőnk Liszt Ferenc festményét 1847-ben?
►Barabás Miklós
►Munkácsy Mihály
►Than Mór
►Wagner Sándor
►Barabás Miklós
►Munkácsy Mihály
►Than Mór
►Wagner Sándor
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)