2015. május 26., kedd

Ady Endre ŐRIZEM A SZEMED



Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.


Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.


Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.


Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.



A vers keletkezése:
A vers 1916 januárjában írta Ady Endre. A dátumból is látszik, hogy ekkor éppen zajlik az I. Világháború, amelyet Ady ellenzett. A vers A halottak élén című kötetében jelent meg.

1916 elején Ady és Csinszka az erdélyi Csucsa kastélyban éltek. A román fenyegetés abban az időben nagy veszélyt jelentett az azon a területen élőknek.


A vers műfaja:
Műfaja egyfajta elégikus dal. Az elégia a fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő költemény. A költő személyes érzelmeit, gyászát, fájdalmát kifejező dal.


A vers témája:
Ady retteg a háborútól, a világ pusztulásától, a saját betegségétől, a haláltól. A költő ezen időszakában Csinszka volt az egyetlen támasza, vigasza. Ketten közösen vészelték túl ezt a több szempontból is válságos időszakot. A versben Ady megnyugvást lel a küzdelmekkel teli élet után. A magát öregnek érző férfi támaszért, vigaszért fordul a fiatal, életerős Csinszkához. Ez a hazatérés verse.


Vershelyzet és címértelmezés:
Ady és Csinszka a földet érő egyik legnagyobb és legvéresebb háború az I. Világháburú kellős közepén az erdélyi Csucsa kastélyban éltek. Itt egymás vigaszai és támaszai voltak. A kézfogás a testi kapcsolat kifejezése a szem pedig a léleké. A szem tükrözi (mint rengeteg magyar közmondás és szólás is tartja) azt az erőt ami Ady-nak erőt ad a nehéz időkben, Csinszka lelkierejét. Az „őrizem a szemed” maga az elmondott folyamat.

Nietzsche szöveg



Ezen Nietzsche-i mű elsősorban a megbocsájtásról szól. Másodsorban a szenvedőkön való segítésről. A szöveg szerint nem szabad megbocsájtani, mert aki maga ellen elkövette csak az tud magának. Mi helyette nem. Másik hasonló véleménye, hasonló okok miatt, a szenvedőknek sem kéne segíteni. Álláspontja szerint  az illető becsületébe gázolunk. Ezeket hozza fel példának, amiért az ember nem tud örülni vagy csak keveset és ezt tartja az emberiség legnagyobb hibájának is. Nietzsche szerint a másik személy bántása, bármilyen formában is megérthető. Szerinte ez által vezet az út az igazi nagyság eléréséhez.

2014. március 27., csütörtök

Bánk bán portfólió




2/A Bánk bán ügyvédjének a szerepében írjon védőbeszédet/ vagy a magyarok sérelemit összegezze egy vádbeszédben!
 

Tisztelt Bíróság, tisztel Bíró úr.



            Védencem Bánk Bán országunk egyik legfontosabb személye, azaz a nádorunk védelmében szeretnék felszólalni.
            Szerintem nem kell tisztáznom védencemet ért vádakat, de a félreértések elkerülése végett most felvázolnám nagy vonalakban. Nagy királyunk II. András rangjához fűződő kötelezettségeinek eleget tevén elutazott egy csata vezetésére az ország határain túlra. Urunk felesége a merániai Gertrudis itthon maradt a királyi vár erős védelmében szolgálóival és az udvar lakóival. A királyné nagy mulatozást rendezett a várban, amit védencem is megneszelt. Eközben az ország vidékein pusztít az éhínség a parasztok köreiben, és eközben a királyi várban mulatoznak. Emellett a merániai személyek töltik be a fontosabb hivatali posztokat az ország vezetésében és közigazgatásában, háttérbe szorítva ezzel a magyar nemességet, és magyar lakosokat. Úgy, hogy a sértett több ponton is támadta bizonyos értelemben szeretett országunkat, amit Nádori címénél fogva védencem meg is próbált vitatni a sértettel. Mindezek mellet Gertrudis királynő buzdította öccsét, Ottót, hogy védencem feleségét Melindát csábítsa el ezzel újabb kést döfvén Bánk Bán szívébe.
            Egy szó, mint száz védencemet több ponton is támadás érte a sértett szempontjából. Nádori kötelezettségeinek eleget tévén Bánk Bán elment ezt a kérdést megvitatni Gertrudis királynéval. A szóváltás közepette Gertrudis az ellene felsorakoztatott vádak következtében nem látott jobb kiutat, mint az erőszakot. Védencem puszta önvédelmet használt, amikor is a királyné nekitámadt egy fegyvernek látszó tárgyal. Így inkább nevezném önvédelemnek, vagy balesetnek, mivel védencemben nem volt meg a gyilkolás és vérontás szándéka az őt ért sérelmek után sem.
            Ha ezek után a tisztelt bíróság még mindig bűnösnek találná védencemet, akkor enyhítő körülménynek felhoznék egy megingathatatlan és többek által alátámasztott tényt. Ez pedig az, hogy a magyar összeesküvésben nem vett részt. Azaz a trónfosztásban sem vett részt, sőt ezt hevesen ellenezte is, amit kifejtett Petur bánnak is.
            Összefoglalva: én kitartok védencem ártatlansága mellet és önvédelemre hivatkoznék a felsorakoztatott vádakkal szemben.

2014. március 17., hétfő

Magyar Romantika Portfólió 1/A



1) Az alábbi festmények közül melyik NEM Madarász Viktor műve?
         Zrínyi Ilona Munkács várában 
         Egri nők 
         Hunyadi László siratása 
         Zrínyi és Frangepán a Bécsújhelyi börtönben
 
2) Melyik művész művei közé tartozik az Egri nők és a Honfoglalás c. mű?
         Wagner Sándor 
         Madarász Viktor 
         Than Mór 
         Székely Bertalan

3) Milyen díjat kapott Madarász Viktor a Hunyadi László siratása c. művéért?
         Wolf-díj
                   Oscar-díj
                   Salon-aranyérem
                   Magyar Corvin-lánc

4) Wagner Sándor Dugovics Titusz c. műve melyik várban játszódik?
         Nándorfehérvár
                   Egri vár
                   Mohács vára
                   Budai vár

5) Fejezze be Székely Bertalan egyik híres művének a címét! II. Lajos… 
         az éléskamrában
                   megtalálása a csele patakban
                   siratása
                   megkoronázása


6) Munkácsy Honfoglalás c. művén mivel tűnik ki Árpád Vezér?
         Véres kard
                   Szent Korona
                   Páncélzat
                   fehér ló
 
 7-8) Ki festette az alábbi képet és mi a címe? 


Wagner Sándor
Madarász Viktor        
Székely Bertalan
 Munkácsy Mihály

Zrínyi és Frangepán a Bécsújhelyi   börtönben
Dugovics Titusz
Zrínyi Ilona Munkács várában
                           ◄Egri nők
9) Melyik híres magyart történelmi személy látható  Than Mór festményén?
Vörösmarty Mihály  
Petőfi Sándor 
Arany János
Gróf Széchenyi István
  


10)  Ki festette meg az egyik legnagyobb zeneszerzőnk Liszt Ferenc festményét 1847-ben?

         Barabás Miklós 
         Munkácsy Mihály 
         Than Mór 
         Wagner Sándor